A Civil kerekasztal fő célja
A Kerekasztal a partneri viszony kialakításával, illetve fenntartásával biztosítja a társadalmi szervezetek részvételét a városi döntéshozatalban.
Torjay Valter, szombathelyi művészettörténész bukkant rá 2018. novemberében a szombathelyi Szent Márton temetőben Balázs László elhanyagolt sírjára. Az 1956-ban 15 éves diákot a forradalom kitörése után 3 nappal Nagykanizsán érte mellkaslövés, majd 1957 elején a szombathelyi kórházban belehalt sérüléseibe. Most zalai és vasi civil szervezetek (a Szombathelyi és a Nagykanizsai Civil Kerekasztal, Falvak Kultúrájáért Alapítvány, Magyar Kultúra Lovagrendje, az OMSZ nagykanizsai mentőállomása, a Kanizsai Hevesi iskola, a Thúry György Múzeum, és a Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium fogtak össze, hogy méltó sírban nyugodhasson az egykori bányásztanuló. A tervek szerint kopjafát állítanak, melyet a zalacsébi nemzetközi fafaragó tábor készít el. A felújítás után ismét felszenteltetik a sírt, s a két városban minden esztendőben megemlékeznek róla – hangzott el csütörtökön délelőtt az együttműködő intézmények és civil szervezetek közös nagykanizsai sajtótájékoz-tatóján. A szervezők szeretnének Nagykanizsára egy emléktáblát, és terveznek egy kutatást is, hogy kiderüljön, mi is történt pontosan az alig 15 évesen elhunyt kanizsai mártírral 1956-ban.
A mentősök kivonulási naplójában szerepel a bejegyzés, mely szerint Balázs Lászlót 1956. október 26-án 23 óra után érte tüdőlövés Nagykanizsán a Kazinczy utcában.
A golyó a diák gerincét is megsértette, ezért lebénult. A mentők 23 óra 32 perckor vonultak ki érte Dr. Krutsay Miklós akkori rezidens orvossal – aki az ajkai Magyar Imre Kórház még ma is minden nap aktív munkát végző, 87 éves patológus főorvosa – vitték kórházba. 1956. december 5-én – a szakszerűbb kezelésért – s mert Szombathely – Gyöngyöshermáni lakos volt, a Szombathelyi kórházba szállították át, ahol 1957.februárjában belehalt sérüléseibe. Az átszállítás ténye is rögzítésre került a kanizsai mentősök kivonulási naplójában.
A fiatal mártír édesanyja a fiú kanizsai ismerősének, Stampfel Szilviának telefonos értesítésére meglátogatta gyermekét a kanizsai kórházban. Azt egyenlőre nem ismerjük, hogy később miként alakult a család részéről a fiatal áldozat emlékének őrzése, sírjának gondozása.
A mentőnaplót Klaszán Sándor vezető mentőtiszt elhozta a sajtótájékoztatóra, majd a Thury múzeum jelen lévő muzeológusának átadta további kutatások végzéséhez. A múzeum azóta több 56’-os szemtanúval is felvette már a kapcsolatot az akkori események részletes kiderítése érdekében.